A Pénzügy > Konfiguráció > Pénzügyi alapadatok menüpontban van lehetőség a rendszer pénzügyre hatással lévő paraméterezését megtenni

Üzleti év

A rendszerben nyitott üzleti évre lehet lehet számlákat rögzíteni és könyvelni.

Vállalat beállításnak többcéges működés esetén van lehetősége, ebben az esetben a megfelelő céget kell megadni. A mezőt mindenképpen érdemes tölteni.

Bizonylattömb évszám: A naplószám osztás lehet ezzel a beállítással befolyásolni

A bizonylattömb évszám arra vonatkozó adat, hogy a vevő számla, beszállítói számla, vegyes könyvelés és a bank könyvelésekor a naplószám üzleti év és ne tényleges év szerint generálódjon.

Amennyiben egy bankot rögzítek december 20-ra január 10-én, akkor a decemberhez tartozó üzleti év szerint osztja a rendszer a naplószámot, nem az új év szerint.

Az üzleti évnél található további gombok az évzáráshoz kapcsolódnak, ennek részletes leírását Lásd

ÁFA kódok

A rendszerben használt áfa kódokat lehet itt rögzíteni. Az áfa kódok részletes leírását Lásd

ÁFA kódot rögzíteni a Pénzügy / Pénzügyi alapadatok/ ÁFA kódok menüben lehet. Itt lehet rögzíteni az Áfa típusokot, melyhez meg kell adni az adó mértékét %-ban, egy hozzá tartozó kódot, a bejövő főkönyvi számot és a kimenő főkönyvi számot

Speciális ÁFA esetén (közösségi, import, FAD-os ÁFA) be kell állítani, hogy közösségi vagy fordított típusú az adott ÁFA, az A60-as nyomtatvány (közösségi esetén) termék vagy szolgáltatásai közt kell szerepeltetni és hogy mi az átvezetési főkönyv szám.

A kódokat jól átgondolva kell paraméterezni a későbbiek során a program ez alapján készíti el az analitikát és az ÁFA bevallást, valamint az A60as nyomtatványt.

Adatmezők

• Adó mértéke százalékban
• Adó kódja
• Adó megnevezése
• Bejövő főkönyvi szám
• Kimenő főkönyvi szám
• Megjegyzés: ha a számlán meg lehet jeleníteni egyéb megjegyzést, amit ÁFA kódhoz lehet rendelni – azt ebben a menüpontban lehet elmenteni
• ÁFA átvezetési számla: fordított ÁFA esetén ez tartalmazza azt a főkönyvi számot, ahol a fizetendő és a levonható áfa egymással szembe kerül – folyamatos teljesítésű számla esetén ide kerül az a főkönyvi szám, ahol megtörténik az áfa átvezetése a számviteli teljesítésről a teljesítés dátumára
• ÁFA árfolyamnyereség/árfolyamveszteség: az előleg végszámla áfa árfolyamkülönbözete erre a főkönyvi számra kerül kontírozásra
• Bejövő ÁFA azonosító: csak akkor használjuk, ha feladunk egy másik programba
• Bejövő ÁFA kód: csak akkor használjuk, ha feladunk egy másik programba
• Kimenő ÁFA azonosító: csak akkor használjuk, ha feladunk egy másik programba
• Kimenő ÁFA kód: csak akkor használjuk, ha feladunk egy másik programba
• Fordított
• Közösségi
• Fizetendő áfa mértéke százalékban: közösségi áfa esetén a fizetendő adó mértéke
• Levonható áfa mértéke százalékban: közösségi áfa esetén a levonható adó mértéke
• A60 info: csak akkor kell használni, ha a SMART ERP-ből megy az ÁFA bevallás
• ÁFA törvény hatályán kívüli: NAV Online Adatszolgáltatás miatt létrehozott megkülönböztetés
• Adómentes: NAV Online Adatszolgáltatás miatt létrehozott megkülönböztetés
• Nem levonható ÁFA: részben levonható ÁFA (pl. üzemanyag) esetén a megfelelő M lap töltéshez
• Különbözeti áfa: amennyiben nem használtok különbözeti áfát, nem kell tölteni
• Különbözeti áfa értéke százalékban: amennyiben nem használtok különbözeti áfát, nem kell tölteni

Közösségi Áfa esetén, a fordított áfa mező pipálásával két további mező jelenik meg a felületen. A levonható, fizetendő áfa mértéke százalékban mezőben kell megadni a fizetendő és levonható adó mértékét százalékban. Számla rögzítésnél, ha ilyen adókulcsot választunk, akkor a rendszer automatikusan könyveli a fizetendő, levonható áfát, ami az áfa analitikában is megjelenik. Az A60 bevallás töltéséhez az A60 infó mező kitöltése szükséges.

Jogcímek

A Bankbizonylat és Pénztárbizonylat használja a jogcímeket.

A jogcímek használatával lehet a bank és pénztárbizonylatokat rögzíteni, minden mozgáshoz jogcímeket kell párosítani. A jogcímeket előre lehet paraméterezni, így a bank és pénztárbizonylatok zárásakor a könyvelések egyik oldala a bank vagy pénztár alapján, a másik oldala a jogcím alapján,  az itt megadott főkönyvi számokra fognak történni.

Üzleti évenként eltérő jogcímek felvétele lehetséges.

A jogcímek típusai:

• Vevő: vevő számlák kiegyenlítésére szolgál. 
• Szállító: szállító számlák kiegyenlítésére szolgál. 
• Pénztár: Pénztár jogcím segítségével automatikus bank-pénztár átvezetést lehet generálni
• Főkönyvre könyvelés: segítségével jogcím használat nélkül, rögtön főkönyvi számot lehet megadni. Ritka, speciális tételek esetén lehet hasznos a használata
• Egyéb: minden, ami nem tartozik a fentiek közé. A legtöbb jogcím jellemzően egyéb típusú

Vevő, szállító jogcím

A beállítás azért fontos, mert a folyószámla kiegyenlítés esetén a program csak a vevő vagy szállító típusú tételeket fogja megjeleníteni a pénzmozgás oldalon, így a rendezendő tételekre létrehozott jogcímeket is célszerű vevő vagy szállító típusra állítani (ebben az esetben a bankban is kötelező lesz partnert kiválasztani).

Vevő, szállító típusból típusonként egyet lehet felvenni, főkönyvi számot nem kell megadni hozzá. Kiegyenlítéskor a rendszer automatikusan a partnernél beállított vevő vagy szállító csoport alapján könyvel

A program a vevő-szállító analitikát is úgy kezeli, hogy csak azok a tételek fognak szerepleni az analitikában, aminek a jogcíme vevő vagy szállító (mind a jogcímnél, mind a főkönyvi számnál a számlatükörben).

Pénztár jogcím

A pénztár jogcím használatával elérhető, hogy amennyiben a bankban vagy pénztárban erre könyvelünk például egy készpénz felvételt, akkor a rendszer létrehoz automatikusan egy pénztárbizonylatot az itt beállított pénztárba.

Pénztár jogcím esetén a másik pénztárat is be kell állítani. Tehát pénztáranként külön jogcímet kell felvenni

Pénztár

Tetszőleges számú és devizanemű pénztár rögzíthető a rendszerben. Az itt rögzített pénztárakhoz rögzíthetők a pénztárbizonylatok. 

Devizánként egy alapértelmezett pénztárat lehet megadni. A rendszer kiírja a vevői számlára készpénzes fizetés esetén a számla devizanemével egyező devizanemű alapértelmezett pénztárat, de ez felülírható.  Vevő számla esetén beállítható, hogy a rendszer automatikusan generáljon pénztárbizonylatot, abban az esetben, ha fizetési módnak készpénz van beállítva (szállítói számla esetén nem alkalmazható).

A pénztárnak, pénztárvezetésnek két típusa lehetséges a rendszerben.

• Automatikus: szigorú pénztár vezetése a rendszer által generált bizonylatszámokkal. A létrehozott pénztárakból pénztárbizonylat nyomtatható
• Kézi: pénztárvezetésre alkalmas mód (például kézi tömb, vagy tényleges bizonylatszám használata mellett). A bizonylatszám megadása manuálisan történik, de kötelező. Pénztárbizonylat nem nyomtatható.

A Pénztár nyitó egyenlegét az első bizonylat rögzítése előtt, a Pénztárak felvételénél lehet megadni.

A rendszer a pénztári kerekítéseket automatikusan elszámolja, ennek könyvelése az itt megadott kerekítés főkönyvi számokra történik.

Pénztár esetén a pénztárzáráshoz egyedi bizonylattömb is megadható, ezt is itt kell beállítani – a bizonylattömb mezőben. Az Adminisztrációs alapadatok > Bizonylattömbök menüben megadott értékek közül lehet választani.

Bankszámlák

Tetszőleges számú és devizanemű bankszámla rögzíthető a rendszerben. Az itt rögzített bankszámlához rögzíthetők a bankbizonylatok. 

Devizánként egy alapértelmezett bankot lehet megadni. A rendszer kiírja a vevői számlára a számla devizanemével egyező devizanemű alapértelmezett bankszámlát, de ez felülírható. 

Technikai bank alkalmas, kompenzálások, egyéb összepontozások kezelésére. Technikai bank esetén kevesebb validációval dolgozik a rendszer

A rendszerben devizás bankok esetén háromféle árfolyamszámítási mód lehetséges:

• Napi árfolyam: devizás bank rögzítése során a rendszer a teljesítés napjára vonatkozó MNB középárfolyamot a fejadatban automatikusan kitölti a deviza adatok alapján. A bankszámla minden tétele ezzel az árfolyammal kerül rögzítésre. Hiányzó árfolyam esetén a rendszer ezt hibaüzenettel jelzi.
• Kézi árfolyam: kézi árfolyam esetén a bankszámla árfolyama mind a fejadatban, mind a tételek között manuálisan megadható. A kézi árfolyam alkalmas FIFO szerinti bankszámla kezelés manuális rögzítésére.
• Átlag árfolyam: átlagár típusú bank esetén a rendszer a devizás bank árfolyamát automatikusan számolja és rögzíti. Növekedés mozgás esetén a teljesítés napjára vonatkozó MNB középárfolyamot a tételben automatikusan kitölti a deviza adatok alapján. Csökkenés mozgás esetén a rendszer a növekedésekből számolt átlagos (súlyozott) árfolyamot a tételben automatikusan kitölti. A bankszámla mentése előtt a tétel sorokban az MNB középárfolyam jelenik meg. A mentés gomb megnyomásával kalkulálja a rendszer az átlagárfolyamot és menti ezt az értéket a csökkenések tételadatiba. Átlagár használat csak új bankszámla létrehozásával lehetséges. Átlagáras bank indulásakor az első (nyitó) bankkivonat átlagárfolyamát kézi árfolyam segítségével kell megadni, majd ezek után kell átlagárasra állítani az adott bankszámlát és rögzíteni a további bankkivonatokat.

Fizetési feltételek

Lehetőség van fizetési feltételeket előre megadni a rendszerben. A vevő számlán az esedékességet fizetési feltétellel kell megadni, partnereken beállítható alapértelmezett fizetési feltétel.

Többféle fizetési módot kezel a rendszer:

• Átutalás
• Készpénz
• Bankkártya
• Utánvét
• Utalvány
• Egyéb

A fizetési mód beállítás befolyásolja, hogy az egyes listákban, menüpontokban hogy jelennek meg a számlák. Utalás feladás például csak átutalásos számlákra vonatkozik, vagy a vevő-szállító analitikában lehet szűrni a fizetési módokra és úgy csoportosítani a számlákat.

Esedékesség számításnak több módja is lehetséges, például a keltétől vagy teljesítéstől.

Termék könyvelési csoportok

Alapvetően a termékek könyvelésének meghatározására szolgál a termék könyvelési csoport a rendszerben. A termék könyvelési csoportban kell meghatározni a beszerzések és értékesítések kontírozását a következő bontásban:

• Értékesítés Belföld
• Értékesítés EU
• Értékesítés Külföld
• Értékesítés Előleg
• Beszerzés Belföld
• Beszerzés EU
• Beszerzés Egyéb Külföld
• Beszerzés Előleg

Minden termékhez egy termék könyvelési csoportot lehet meghatározni. Ha a termék rákerül egy számlára, akkor az itt megadott értékek alapján történik a könyvelés: vevő számla esetén az árbevétel (Követel oldal) szállító számla esetén a költség (Tartozik oldal).

Vevő és szállító számlán is lehetőség van a rendszer által, az előbbiekben leírt mátrix lekérdezés alapján beajánlott főkönyvi számok átírására: a tétel szerkesztési képernyőn az ellenoldali főkönyvi számot lehet átírni. A számla lezárása ezen főkönyvi számok alapján fogja elkészíteni a számla kontírozását. Vevői és szállítói oldalon az előleg típusú számlák kontírozása az előlegnél megadott főkönyvi szám alapján történik. A kontírozás ÁFA tételét a Pénzügy / Pénzügyi alapadatok / ÁFA kódok menüben lehet.

Amennyiben a termék könyvelési csoport egy terméknél sincs felhasználva a rendszerben, úgy lehet törölni.

Üzleti évenként eltérő termék könyvelési csoportok felvétele lehetséges.

Vevő és szállító csoport

A vevők és szállítók könyvelésének meghatározásához, csoportosításához szolgál a vevő és szállító csoport. Annyi csoportot kell létrehozni, ahány különböző főkönyvi számra történik a vevők és szállítók könyvelése.

A partnerek egyszerre lehetnek vevők és szállítók. Minden partner esetén egy-egy érték állítható be, számlát lezárni szállító vagy vevő csoport nélkül nem lehetséges.

Devizás számlák bank és pénztári kiegyenlítésekor a rendszer a keletkező árfolyamkülönbözetet az itt megadott nyereség vagy veszteség számlára automatikusan elszámolja

Késedelmi kamat

Amennyiben a vállalkozásnál számolnak késedelmi kamattal úgy ennek a mértékét és az érvényességének a kezdetét lehet itt megadni.

Fizetési felszólítás (Pénzügy > Partner egyenleg) készítésekor a meghatározott késedelmi kamat mértéke alapján a fizetendő kamat rákerül a bizonylatra. Fizetési felszólításról részletesen Lásd

Jogcím- közlemény, számlaszám összerendelés

A bankszámla kivonat importhoz szükséges beállításokat lehet itt megtenni. Itt lehet a jogcímekhez megjegyzést vagy bankszámlaszámot beállítani. Ilyen lehet például a Munkabér vagy Bankköltség, ahol az utalás megjegyzésében ezek a megnevezések általában megjelennek. Amennyiben a megnevezés megtalálható az import fájl egyik tételén, úgy ezt a tételt automatikusan erre a jogcímre fogja tenni a rendszer. Ugyanilyen lehet például egy NAV utalás, ahol a bankszámlaszám alapján automatikusan felismerhető, hogy például SZJA vagy EHO utalásról van például szó.

Jogosultság